Keddi Karcolat 1-2. rész (2017/08/29)
1-2. rész letöltés pdf formátumban
Keddenként jelenik meg egy rövid írás, aminek a témája valós eseményen alapul és minden esetben az egyesületünket érinti. Stílusában könnyed, a sporthoz, az emberhez köthető szösszenet.
Szezonkezdés
Rendben van, bevallom,… nem voltam nyugodt.
Nagy a nyomás’ a felnőtt csapaton.
A 2017/ 2018-as labdarúgó szezonra megint Borgulya Istvánt bíztuk meg a vezetőedzői feladatokkal. Elvállalta. A segédedzői munkákat Kasinszky István és Zsemle Viktor játékos/ edzők végzik el. Maradt a csapatot segítő stáb: Kerényi Máté gyúró valamint Polgár Ferenc technikai vezető (az Intéző). A stábot erősíti Sekoulopoulos Pavlos a szervezői feladatokat ellátó egykori játékosunk.
A bajnoki kezdetre való felkészülés igen sajátosra sikerült. Sok játékos megfordult az öltözőben. Az edzőmeccseken kétszer ugyanabban a felállásban nem kezdtünk. Játékospróba’, próbahátán, de hát erről szól a július- augusztus.
Ja, és a vezetőedző tudta, hogy mit és miért csinált,… reméljük.
Kezdés előtt
Jó játékvezetést kaptunk, ez alapjában is ígéretes, (kiváló minősítés nincs ezen a szinten, de ezt mindenki tudja a lelátón). Ellenőrök megérkeztek és megtudtam, hogy ők is várták már szezonkezdést, ez is rendben van. Jegyzőkönyv, igazolások, orvosik szintén rendben. Ellenfél is időben megérkezett. Színpatikus társaság. Öltözők kivigszolva’, a Gondnokság kitett magáért- ezt kevesen veszik észre, de hát ez így van rendben, sajnos. Rendezők a szokásosak- nem véletlenül, de ez is rendben. A szurkolók a lelátón, ULTRÁK a helyükön. Büfé nyitva. A mérkőzést követő ebéd megrendelve (Szélkakas Vendéglő- Gödöllő), az étel időben való leszállítását maga az Elnökünk- Svantner István- teszi meg.
Ez is jelzi a KEZDÉS fontosságát- és ez így van rendben.
A mérkőzés
Horváth Krisztián lett a Csapatnak az új Kapitánya.
Saját nevelés, olyan, mint Raul, aki sokáig volt a Real Madridnak, csak kicsivel jobb játékos. Megküzdött érte, 23 éves- ilyen fiatal CsK nem volt még a felnőtt Csapatnál. Jó volt látni a fejlődését az elmúlt 17 (tizenhét) év 4 hónap és 4 nap alatt- és ez nagyon rendben volt.
A kezdő11-ben négy új játékos került. Kettő hátul- Edelényi Dániel Attila Ede’ – kapus, Takács Máté- jobbhátvéd, kettő elől- Kaltenekker Attila és Balogh Bence Béla- csatárok. Merész változtatások a tavalyi összeállításhoz képest.
Ja, kérem, a vezetőedző tudja, hogy mit és miért csinál!
A régebbieket ismerjük és vallom, hogy ez egy szerethető Csapat.
Íme: Edelényi Dániel – Takács Máté, Orosz Botond, Balogh Bence, Gillich Máté – Kaltenekker Attila, Rőthy Martin, Horváth Krisztián, Halász Balázs, Balogh Bence, Devecser Zsolt, Szabó Pál, Steurer Roland, Gyertyán Attila, Siliga Ádám, Kasinszky István, Zsemle Viktor, Siliga Dávid, Bagdi Csaba, Borgulya Gábor
Gyors vezetés, küzdés, kemény ellenfél, mégtöbb hazai gól, alázat, jó váltások, nagy fokú győzniakarás, egyenrangú cserék, megfelelő bíráskodás és jókedv, móka, kacagás a nézőtéren, stb, stb, stb, ami kell egy remek hangulatú hazai mérkőzéshez- ez rendben meg is volt.
Egyszó, mint száz, ilyen komoly kényeztetést régen kaptak a szúrkolók és a vezetők, így a bajnokság elején.
Ez a kezdés nagyon renben zajlott le. Reméljük így megy tovább és a Csapat hozza az idegenbeli folytatást. (is)
Mérkőzés után
Nem tudtam maradni a közös ebédre, mert egy régebbi, számomra kedves, játékosunk vidéki esküvőjére kaptam meghívást a családommal együtt. Mondanom sem kell, hogy rajtunk kívül is volt IKARUS-os vendég, egy 25- 30 fős társaság, aki így, vagy úgy kötődik az egyesületünkhöz.
Jó ideje nem éltem meg ennyi hátbaverést’, gratulációt, koccintást. Csudajó volt!
ui.
Ez a nap is elérte célját, mert rendben eltelt, úgy izig-vérig IKÁSAN.
Budapest, 2017. 08. 22. – Kedd
… meleg volt, nagyon meleg!
Eljött az első idegenbeli megmérettetés. A Csapat és a Stáb is izgatottan készült erre a meccsre, mert az Építőkkel mindig szoros, de jó játékot hozó mérkőzéseket szoktunk játszani. A nagy meleg ellenére sokan voltak a lelátón és környékén. Ez jó jel …!
A bemelegítést a szomszédos pályán, félig meddig, takarásban, végezték a fiúk, így nehezen állapítottuk meg a kezdő 11-et. A vezetőedző az összeállítást illetőleg gondban volt, mert védelem két oszlopos tagja kihagyta ezt a meccset. Így utólag szerintem, már bánják. A jövő heti edzéseken biztosan kapnak hideget- meleget a társaiktól. A védelem közepén régi motoros, Stau kapott lehetőséget (még csak 20 éve focizik az Ikarusban). Élt is vele, mert hiba nélkül játszott.
Ja, kérem, a vezetőedző tudja, hogy mit és miért csinál!- még, ha ilyen izzasztóan meleg is van.
A mérkőzésről
A fiúk nem voltak megilletődve, ez már az első pár percben kiderült. Egyenrangú ellenfélnek bizonyultunk a papíron nagyobb ütőerőt képviselő hazaiakkal szemben. Szóval, ment a taktikázás, sok futással, hátsó labdatartással, előreíveléssel, szélsővédők előre merészkedésével, kényszerítőzések több-kevesebb sikerrel. Látszott, hogy a három pontért jöttünk.
Az alábbi játékosok küzdöttek, szó szerint, a győzelemért:
Kezdő: Edelényi – Takács, Steurer, Balogh, Orosz – Kaltenekker, Horváth, Siliga, Halász – Balogh “2”, Devecser
Cserék: Vad, Borgulya, Bagdi, Szabó, Gyertyán, Zsemle, Bene
Ment a labda lábról- lábra, oda- vissza, hol mi próbáltunk helyzetbe kerülni, hol az ellenfél. Aztán’, IKA góóóól…, a 8. percben Kaltenekker remekül passzolt Horváthhoz, aki nagyon szép gólt rúgott. Egy ide. Innentől kezdve nem éreztem a meleget. Sőt, hazatelefonáltam, hogy tegyenek be egy üveg vörösbort a hűtőbe…(három nagykorú tanúm van rá, hogy így történt). Jól játszottunk, de jött a 18. perc, amikor az Építők balszélsője a félpályánál labdát kapott, a középpályásunk nem ütközte le, felgyorsult, de úgy, hogy ott hagyta a védőjét, közben kimosolygott a szurkolóira, tovább futott, puszit dobott a barátnőjének, a keresztező védőnk sem tudta megállítani, majd leguggolt és gondosan bekötötte a cipőjét, közben felnézett, de akkor már az alapvonalnál volt, majd, beadta a labdát és az ellenfél tavalyi gólkirálya a 5-6 méterről, középről befejelte az egyenlítő gólt. Basszus…
Negatív extra: kb. 3 méterre ült, velem egyvonalban, egy kis csoport, akik a szélső srác családjához tartozhatott. Nem kevés gúnnyal adták tudtunkra, hogy a balfutójuk utolérhetetlen és különben is mit akarunk mi az ő pályájukon stb, stb, stb.
Szóval, megint éreztem a nap melegét. Közben otthon a bor már a hűtőben.
Most, így írás közben eldöntöttem, hogy nem nevezek névről senkit a továbbiakban, ugyanis innentől kezdve mindenki, még egyszer, mindenki a tudása legjavát adta a következő 75 percben. Tényleg.
Nem fogott ki a fiúkon a műfű melege, nem foglalkoztak (sokat) a játékvezetővel, az ivószünetben elfogyasztott, már melegnek mondható ásványvíz sem volt probléma. Mentek, és mentek, mert győzni akartak. Jó volt látni a kemény, de alapjaiba tisztességesnek mondható játékot. Jobbak voltunk. A csatárok bent a darálóban, nagyon akarnak, középpálya föl- le, ezerrel, védelem a helyén, tanult a kapott gólból.
Védelemről csak annyit, hogy nem kaptunk több gólt. A szélvészgyors balszélsőjüknél nem volt csak kb. 15 másodpercig a labda, összesen, a fennmaradó 75 perc alatt. Védelem lemosta, és…, a velem egy sorban üllő ellenfélnek szurkolók, már nemhogy gúnyosan, de sehogy sem kommentálták a látottakat. Bravó. Tanári. Ez igazán melengette a lelkemet.
Cserék: az 50. percben támadó, támadót helyettesít, tök jó, egyenrangúak, nem gyengültünk, ez fontos, mert 1-1 az állás. Aztán’, van még a meccsből 16-18 perc, és az említett rutinos védő- ifjú csatár csere!!!!
Végül is a három pontért jöttünk, nem igaz?
Ja, kérem, a vezetőedző tudja, hogy mit és miért csinál!- még, ha meleg is a meccs.
Közben a mérkőzés 110%-on pörög. Jött a hajrá és a „K” betűvel kezdődő és altenekkerrel végződő (mert, ugye megfogadtam, hogy nem írok nevet), bírkozócsatárunk’ nagy harc árán lőtt egy gólt, onnan, ahonnan, ezen a szinten a szögletért hajt a támadójátékos. De, nem ezen a meccsen! Gőzöm nincs, hogy hogyan, de kilőtte a hosszút. IKA góóól.. 83. perc. Még két időhúzó csere, (43-as ellen, idegenben, mi húzzuk az időt, fiúk- lányok, mi van itt?). Jött a hármas sípjel. Győzelem.
Győztünk, igaz csak egy góllal és nem simán, de megérdemelten. A meleget és az iramot figyelembe véve ez egy ragyogó teljesítmény.
Mérkőzés után
Beszélgettünk páran még a meccs után a lelátó alatt. Mindenki fel volt dobódva, mosolygott, sőt nevetett. Jó volt köztük lenni.
ui.(1)
Itt már írok nevet. Molnár Pisti. A régiek tudják, hogy ki ő, kb. másfél éve abba hagyta a labdarúgást. Elment pénzt keresni…, de a szülei kint szurkoltak a Csapatnak: „ Hajrá IKA, …gyerünk” Ugye, ismerős? Köszönjük!
ui.(2)
Otthon a borom nem hűlt le megfelelően, majdnem meleg maradt, de, becs’ szó, nem zavart. Egy ilyen nap után, ugyan már!
Ez a nap is elérte célját, mert rendben eltelt, úgy szívet melengetően IKÁSAN.
Budapest, 2017. 08. 29. – Kedd