Keddi Karcolat 7. rész (2017/10/03)

(Keddenként jelenik meg egy rövid írás, aminek a témája valós eseményen alapul és minden esetben az egyesületünket érinti. Stílusában könnyed, a sporthoz, az emberhez köthető szösszenet.)

7. rész letöltés pdf formátumban

Egy góllal győztünk.

A Testnevelési Egyetem (TF) mindig sokat futó csapata ellen léptek pályára a felnőtt játékosaink az elmúlt hétvégén. Kellemes, igazi meccsnek való időjárás volt Budán. Egy szabad parkoló annyi sem volt a környéken, azt hittem, hogy mérkőzés miatt van így, de alig voltak hazai szurkolók. Egy-két érdeklődő lézengett csak a pálya szélén. Csapatunkat a szokásos szurkolói kisérték el erre az előzetesen gólarány javító meccsnek tűnő összecsapásra. Mi legalábbis arra gondoltunk, hogy nem csak egy góllal fogunk győzni. Nem így sikerült. Igaz a mondás, hogy „jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok”, de akkor is…! Oké, tudjuk, hogy a kicsit is meg kell becsülni, a győzelmet nem kell megmagyarázni…stb. A lényeg persze az, hogy megszereztük a győzelmet és idegenben, aranyigazság, három pontot szerezni mindig nehezebb, de kérdem, mi lesz a bajnokság végén, nem fog hiányozni a sok be nem lőtt gól a végső helyezés megállapításánál? Tudja a Csapat, hogy ez így lehet, de majd meglátjuk. Léteznek olyan meccsek, amikor nem egy, hanem öt-hat gólnyi pozitív különbséggel kéne lejönni a mérkőzés végén a pályáról. Ez egy ilyen meccsnek ígérkezett, ellenfelünk megérdemli a dicséretet, amiért nem így lett. Na, majd meglátjuk, hogy az elkövetkező mérkőzéseken, hogy fogunk szerepelni.

A mérkőzés

Ugyanakkor ez egy tanulságos 90 perc volt. Hiányoltam az önbizalommal telt mosolygós játékot. Pedig tudjuk, hogy a játékosaink ebben az erős bajnokságban is kitűnnek a többiek közül. Egyénenként is, Csapatként is. Tipikusan olyan meccs volt, hogy a kezdés előtte 10 perccel, de, maximum a szünetben, egy féldeci hp’-t be kellett volna dobniuk a fiúknak. Bátran és vidáman rúgtak volna vagy egy ötöst az ellenfélnek, ezt edzői értekezleten sportszakmai javaslatként fel is fogom majd hozni…

Plusz gyorsító nélkül csak egy góllal, nyögvenyelősen gyűrtük le az ellenfelünket (tényleg csak gyűrtük és nyögvenyelősen.). Csatárainknak valahogy nem úgy jött ki a lépés, mint az előző meccseken. A gólokat is a középpályásaink rúgták, nem baj ez, de azért hiányérzetünk lehet.

A gólszerzésekről most nem írnék, meg a bekapott gólról sem. Fölösleges. Tanuljunk ebből a meccsből, ez egy ilyen tanulósgyőzelem’ volt. Van ez így! Az eredménytől függetlenül, azért el szeretnék mondani egy extra jó dolgot, azt, hogy nagyon küzdöttek a fiúk. Példás akarás volt bennük, talán ez fogta vissza őket. Görcsöltek, legalábbis kívülről ezt láttam, de majd a vezetőedző helyre rakja a fejeket a jövő hétre. Bizton’ tudom.

Az alábbi Csapat hozta el a három pontot a TF pályáról:

Edelényi – Takács Máté, Steurer Roland, Balogh Bence, Halász Balázs, Szabó Pál, Rőthy Martin, Gillich Máté, Horváth Krisztián, – Balogh Bence II., Kaltenekker Attila

Cserék: Bene Máté, Kasinszky István, Borgulya Dániel, Devecser Zsolt, Siliga Ádám, Borgulya Gábor, Borgulya István

Stáb: Borgulya István (vezetőedző), Polgár Ferenc (Technikai vezető), Kerényi Máté (Gyúró)

ui(1)

Még egy, extra pozitív dolog! Már a második külsős ismerősöm jelezte, hogy úgy látja, hogy sokkal gyorsabban játszunk, mint az előző években. Ezt tök jó volt hallani, mert a hangsúly a „sokkal” szón volt!

Ja, kérem, az edző csak tudja, hogy miért s’ mit csináltat az edzéseken!

ui(2)

Szolgálati közlemény: ma az alkoholt levették a nemzetközi központi doppinglistáról. Tényleg így van. Ez egy jó hír?

Ez a nap is elérte célját, hisz eltelt, …. csak úgy, egy gólos IKA „fórral”.

Budapest, 2017.10.03.  – Kedd