Az Eötvös SE U-9-es csapata ellen 4×20 perces edzőmecset játszottunk.

Az ilyen meccseknek a célja, hogy minél több mérkőzés szituációt testközelből átéljenek a gyerekek, gyakoroljuk a helyezkedéseket és minél jobb csapattá váljunk. 

Ez a mai véleményem szerint elérte a célját.

Örülök annak, hogy annak ellenére hogy egy évvel idősebbek ellen játszunk sok párharcot nyerünk es felvesszük a versenyt a testi kontaktban.

A fejlődésünk mivel gyakran játszunk ugyan azzal az ellenféllel mérhető, az első 20 percet megnyertük 4:2-re, ami idáig még nem fordult elő. 

Nagyon sok tudatos mozgásunk van, a gyerekek fegyelmezetten igyekszenek betartani, amiket kérek tőlünk. 

A mai napon a kedvenc pillanatom az volt, hogy kiment egy labda jobb oldalon, majd a Pavelkó Máté elindult, hogy elvégzi a bedobást. Aztán bevillant neki, hogy azt kértem, hogy mindig a hátsó játékos végzi el és elkezdett előre futni. Majd az Áron aki hátul játszott elindította a Matét, aki gólt lőtt. 

Ahogy múlt az idő és fáradtunk egyre csökkent a koncentráció és egyre több helyezkedési hibát vétettünk.

Mivel csak egy tartalékjátékosunk volt a végére már mindenki a szinte a térdén járt, mindenki kihajtotta magát, gratulálok a csapatnak!