Keddi Karcolat 3. rész (2017/09/05)

(Keddenként jelenik meg egy rövid írás, aminek a témája valós eseményen alapul és minden esetben az egyesületünket érinti. Stílusában könnyed, a sporthoz, az emberhez köthető szösszenet.)

3. rész letöltés pdf formátumban

 

Akartuk ezt a győzelmet. 

Mivel, lassan az idősebb korosztályhoz tartozom, leírhatom, hogy 25 évvel ezelőtt, egy cseppet, fizikálisan részt vettem az óbudai Gázgyár lebontásában. Nem volt egyszerű feladat, ha jól emlékszem. (Kb. az IKARUS Gyár fele nagyság volt).

Legutóbb a Gázgyár labdarúgó csapatával mérkőztek meg fiatal felnőtt labdarúgóink. Ők is bontani’ mentek Óbudára, az ellenfél védelmét akarták megbontani, hogy minél több gólt tudjanak rúgni és bezsebeljék a három pontot. A lelátó átépítése miatt, habár már a bontási munka nagy részt készen volt, csak egy oldalról lehetett nézni a meccset, de aki akart, el tudott helyezkedni a támaszkodókorlátnál. Így testközelből láthatta azt a győzni akarást, ami a két csapatot jellemezte.

A mérkőzés

Hazaiak is nyerni mentek fel a pályára. Jó időben és pontosan elkezdődött a mérkőzés. Az első párpercben már látszott, hogy nagyon erős, masszív védelme van a Gázgyárnak. Nem véletlenül volt a vezetőedzőnk a szokottnál is hangosabb. Nagyon akart volna segíteni, de hát ő nem lehet bent a pályán. Így, hát maradtak a bekiabált instrukciói.

Az alábbi bontóbrigád’ dolgozott a mérkőzés ideje alatt, de nem a lelátón:

Kezdő: Edelényi Dániel Attila, Takács Máté, Halász Balázs, Steurer Roland, Orosz József Botond, Rőthy Martin, Horváth Krisztián, Balogh Bence Béla, Balogh Bence, Kaltenekker Attila, Szabó Pál

Cserék: Bene Máté, Zsemle Viktor, Kasinszky István, Devecser Zsolt, Siliga Ádám, Vad Sándor, Gillich Máté

Szóval, ment a meccs, az átlagnál valamennyivel több szabálytalansággal. Szálltak a labdák a 16-ososon belülre, oda-vissza. Bármelyik csapat megszerezhette volna a vezetést, de erre sokáig várni kellet, pedig nagyon akartunk látni már egy IKA gólt. Erre több mint fél órát kellett várni. Mivel, eddig a fiúk elkényeztettek minket az előző bajnoki fordulók alkalmával, mert jóval előbb megszerezték a vezetést, ez már hosszú idő volt a Csapat szurkolóinknak. A 33. percben eljött a várva-várt gól megszerzésének ideje. Egy tanítani való labdakihozatallal szép támadást kezdeményeztünk. A CsK (Horváth Krisztián) a szokásos vehemenciájával gyorsult fel és indította a balszélen szolgálatot teljesítő Kaltenekkert, aki alapvonalról beadott és az érkező másik csatárunk Balogh “2” Bence igen érdekes módon gólt szerzett. Ehhez kellett az, hogy a labda is be akarjon menni a hálóba. Volt ott minden, lapos, kapufáról visszapattanó labda, védővel való birkózás, a kapus is ténykedett arrafelé, de a lényeg az, hogy a labda átment (teljes terjedelmével) a gólvonalon, igaz a hálót nem érte el, de a gólt megadták.

Húúúuu.., de kellett ez, …a feszültség oldása miatt is.

Eddig is, de innentől kezdve fokozottan igaz, hogy a szélső védőink (Takács Máté és Orosz Boti) a támadó szélsők elvét követték. Labdaszerzés után, kényszerítőzés, ha kell, majd, futás, futás- és futás a szélén, beadás, visszafutás, futás, és visszafutás. A bajnokságban kevesen futnak ennyit egy meccsen, mint Ők. A középpályán Halász Balázs (az öreg Halász fia) tengersok alkalommal felfutott, de nem ám csak úgy nyargalászva’, hanem labdával, azt legtöbbször jól megjátszva. Remek. Ő is inkább támadott, mint védekezett, és nagyon igyekezett hasznosan játszani. Sikerült neki, mindenhol ott volt, ahol tudott. Üdítő volt látni a küzdeni akarását. Bravó. Középső védőink Balogh “1” Bence (merthogy nekünk számozott BaloghBencéink’ is vannak) és Steurer Roland (Stau) akadályt, komoly akadályt, képeztek a Gázgyár támadóinak. Nagyon rutinosan játszottak. Nem ijedős típusúak, kemények, ritkán hibáznak, ha szabálytalankodnak, akkor már komoly a gond hátul. Most is, mint már nagyon sok alkalommal, jó volt az összhang közöttük. Középpályán az IKA egyik kedvenc vízhordója’ Rőthy Martin. Ő az a típus, aki nem két vödörrel, hanem kapásból három vödörrel megy a kútra vízért. Most is nagyon akart győzni. Ugyanúgy, mint a visszatérő Szabó Palink, aki hasznosan játszott, ott elől, ahol szokott, mint legtöbbször. Végére el is fáradt, – nem csoda, nagy volt a hajtás-, helyére jött a rutinos Kasinszky István, rendes nevén Kasi’ és remekül hozta a tőle elvártakat.

Vissza az első félidőhöz. A szünet előtti 10 percet nagyon megnyomta’ a Gázgyár, kontra, ívelés, kontra, ívelés…., 41. perc,  1-1. Ez van.  Valljuk be, nagyon ki akartak egyenlíteni.

Jött a szünet, csere, Balogh “1”, aki védő le és el dolgozni, Siliga Ádám védekező középpályás be, szintén munkálkodni. Végig roppant hasznosan játszott, mint mindig. Ott folytattuk, ahol abbahagytuk, csak még több szabálytalansággal. Oda-vissza, de hát nagy az akarás a 22 játékosban. Mintha egy fokozattal gyorsabb is lett volna a játék. A 67. percben csere elől, Szabó Palink helyett a majdnem szomszédom, Devecser Zsolt jött be és mindjárt (igazából 3 perc múlva) gólt rúgott. Kaltenekker szélen felvitte a labdát, – ez azért nem volt egy egyszerű feladat-, beadott, Zsolt érkezett és máris 2-1, ide.

Ja, kérem az edző tudja, hogy kit és miért cserél!- bejött.

A meccs vége felé közeledve volt még egy pár igen szép mozzanat. Edelényi Ede’ kapusunknak kellett parádéznia.

Egy igen komoly lövést fogott ki, azt, hogy hogyan történt nem láttam, mert, amikor elindult a lövés, egyszerűen becsuktam a szemem, egy levegővételt kihagytam, aztán’ kinyitottam a szemem és már csak azt láttam, amikor igen komoly hanghatással kinyilvánított feszültséget vezetett le a kapusunk. Szuper.

Majd, 3 perccel a lefújás előtt Halász az alapvonalról bead, labdát kitessékelték a Gázgyár védői, de …, de Kaltenekker kb. 15 méterről, meglőtte a forduló gólját. A labda max. egy gyufásdoboz magasságon suhant a fű fölött és berobbant a jobb alsó sarokba. Védhetetlen. Remek, ja, mindezt bal lábbal, ha jobbal rúgja, tuti, hogy mehet a Gázgyár pályafenntartó részlege egy másik hálót venni, mert szétszakadt volna.  3-1 ide. Fújjuk le!, de még sem. Most az egyszer nem bántam, hogy van folytatása egy ilyen feszült mérkőzésnek. Ugyanis Edelényi Ede’ kapusunk bemutatta sajátos tánctudását. Az történt, hogy a 88. percben adtak egy büntetőt a Gázgyárnak. Rejtély, hogy miért, de van ez így, ha a játékvezető szerepelni akar, de lehet, hogy dramaturg szakon végzett és csak izgalmassá akarta tenni a végjátékot.

Büntető:- Ede’tánc a gólvonalon, labda roppant gondos elhelyezése a 11-es pontra, Ede’tánc továbbra is a gólvonalon, farkasszemnézés, Ede’tánc, nekifutás, még mindig Ede’tánc, lövés, Ede’ elugrása és remek védése, majd a Csapat öröme, központi ugri- bugri. Ez a labda nem akart a hálóba kikötni- ilyen is van néha-néha. Kívánom, hogy mindenki lásson lehető legtöbb ilyen mozzanatsort, hiszen ezért is járunk meccsekre.

Üde színfolt volt ifjú csatárunk Vad Sanyi becserélése a 89. percben. Igyekezett, nagyon igyekezett gólt lőni, ez nem újdonság. A hátralévő idő elegendő volt neki egy nagyon szép (balszélről) ellőtt csavarásra. Nem sok kellett, de hát az ellenfélnél is jó a portaszolgálat. Szép megmozdulás volt!

Ui(1) Az az emberfia v. emberlánya, aki meg akarja nézni a fenti eseményeket felvételről, azokat Polgár Feri Intéző sok szeretettel várja a Büfénkben.

Ui(2) A Stábról, igaz, itt most nem írtam, de ők is odatették magukat. Erre a mérkőzésre is. Köszönjük.

 

Ez a nap is elérte célját, hisz’ eltelt, és az ellenfél védelmét épp elégszer tudtuk megbontani’.

Gratulálok az egész Csapatnak!

Budapest, 2017. 09. 05. – Kedd