Keddi Karcolat 11. rész (2017/10/31)
(Keddenként jelenik meg egy rövid írás, aminek a témája valós eseményen alapul és minden esetben az egyesületünket érinti. Stílusában könnyed, a sporthoz, az emberhez köthető szösszenet.)
11. rész letöltés pdf formátumban
Ritka sok gólt lőttünk.
A hétvégi felnőtt bajnoki fordulónkat a Goldball pályán játszottuk le. A meteorológusok által másnapra beígért ritka nagy vihar előszelét már éreztük, de ettől függetlenül jó páran dideregtünk a lelátón. Vezetőedzőnk a szokásához híven úgy beöltözött, mintha a Himalája valamelyik nyolcezres csúcsát akarná legyőzni, nem pedig egy budapesti csapatot. Igaz, ami igaz, Hegyvidéktájon voltunk, és nem árt az óvatosság, hátha ritkább a levegő oxigéntartalma a Könyves Kálmán körúton, és így más az ember hőérzete. Az ellenfél edzője is egy emblematikus szereplője a bajnokságnak. Meccseinken több alkalommal is találkozhattunk vele. Felkészül az ellenfeleikből. Régóta a Budapest Válogatottnak a lelkes vezetője.
Ez a mérkőzés az ritka alkalmak közé tarozik, amikor is az Elnökünk is közöttünk szurkolt a Csapatnak. Többször felszisszent, csóválta a fejét, reflexből járt’ a lába, és több alkalommal humorosan vitázott egy jópofa fiatalemberrel, aki mögöttünk állva nézte a meccset és az ellenfélnek szurkolt, de felkészült volt Ikarusos infókból is. Emlegette Kaltenekker nevét, meg, hogy Kaltenekker rúgott két gólt a volt csapata (Gázgyár) ellen, meg hogy Kaltenekker milyen jó játékos stb. stb. Előtte levő sorban, és három székkel jobbra ült tőle az emlegetett, mert az előző héten Kaltink lesérült, de a Móka Miki Mester nem ismerte fel. Jót nevettünk rajta. Nem gúnyolódásként írom, de ritka vastag szemüveget viselt, valószínű, hogy rövidlátási problémája van a szemének, mert kommentálásaival egész jól lekövette a pályán történteket. A II. félidőben, a nézőtér felöli oldalon robotoló, Takinkat macerálta, nem rosszindulatúan, de nem is jókedvében. Tudniillik, manapság ritkán van esélye a csapatának ellenünk nyerni, (de jó is ezt leírni).
A mérkőzésről
Ritka szerencsétlen hét után, kényszerű összeállításban álltunk ki erre a mérkőzésre. Az emlegetett gólvágó ékünk, a nézőtéren, a középpályás és irányító, CsK Horváth sérült is, meg eltiltott is, szintén a nézőtéren, középhátvéd Balogh 1 Bence lázas, otthon kéne lennie, de a kispadon ül, Bencét helyettesítésére képes Stau sérülés utáni lábadozóban, a kispadon, és mindezeket tetézte az, hogy a II. félidő elején, egy viszonylag ritka, balszerencsés ütközés után még a kapusunkat, Edelényi Dánielt is cserélni kellett. Na, szépen vagyunk!
Kezdés után öt perccel, egy ritkán látható, remek ollózással Szabó szerzett egy szépségdíjas gólt. Ilyent is tud ám a mi Palink, de jó! Egy ide. A 10. percben Balogh 2 Bence megszerzett egy labdát és viszonylag egyszerűen bepasszolta a labdát a hálóba. Kettő ide, egyre jobb! A félidő felénél, egy remek indítást követően Devecser Zsolt, Sarkad utcai lakos, mind a 23 évének magabiztosságával kilőtte a hosszút’. Három : nulla! (Nem csoda, hogy Elnökünk többnyire mosolygósan nézi a mérkőzést, ami ritka esett nála, mert többnyire szigorúan kritikus szemszögből nézi a meccseket, nem csak a felnőttekét, mindegyik korosztályét.) Szünet előtt párperccel, megint Balogh 2 Bence szerzett egy újabb gólt, na azért ez nem volt egyszerű feladat, de eredményesen megoldotta. 4 : 0 – ide, majd a szünet következett.
Félidőben nem cserélt a vezetőedzőnk, de aztán’ jött az említett kapussérülés. Csere. Élete első felnőtt mérkőzésére beállt Bene Máté kapusunk. Szóval, az egész hosszanti középvonalbeli játékosaink ilyen felállásban még edzésen sem játszottak együtt. Kíváncsian néztük tovább a meccset.
Nem lett baj. A kis Siliga hozta a védekezésben megszokottakat, rengetegszer fennakad a labda rajta, ütközött is szép számban, ritkán van nála elveszett labda, odaszúr, elpöcköl, biz’Isten megszámolom, hogy egy meccs alatt, hányszor hárít eredményesen. Ebben a témában, szerintem, magasan vezet a bajnokságban. Nem csak szerintem! Továbbiakban a védelem jól zárt, Taki- Gilich- Rőthy- Halász, nem volt igazi helyzete az ellenfélnek. Orosz Boti fel- le, a szokásos és igen hasznos módon. Jöttek a cserék. Ők is dolgoztak rendesen a pályán. Az ifj. Borgulya Pisti a beállása után 10 perccel kilőtte a hosszút vagy 22-24 méterről, majdnem a baloldali 16-os sarkától. Ettől függetlenül, a mindig elégedetlen nagypapája, aki mögöttünk ült, szidta is rendesen, mert nem adta le a jobbszélen üresen álló játékostársának. Pedig ritka szép lövés volt. Öt null, és ide, ilyen még nem volt az idén. Mivel Kasi is beállt, elmondhatom, hogy a legfiatalabb játékos és közte van 21 év. Nagyküzdő Zsemle Vitya is rutinból hozta a tőle elvártakat, de nem bánta, hogy nem kellett megszakadnia a győzelemért. Bagdi Csaba is próbált a jobb szélen eredményesen játszani, de látszott, hogy nem ez a posztja. A félidő felénél becserélték a nyáron igazolt, de eddig sérülése miatt nem hadra fogható, Perepelica Kirilt, akin látszott a kihagyás, de a lelkesedésére nem lehetet panasz. Jött a 84. perc és egy nagyon szép akciót követően Balogh 2 Bence közelről nem hibázott. 6 : 0 ! Bence hármat lőtt ezen a meccsen. Ilyen aztán’ tényleg nem volt az idén. Remek dolog, ám ez! Ezen a meccsen Ő volt az ügyeletes gólvágónk.
A végén kaptunk kettő gólt. Az elsőt, megfejthetetlen okokból megadott büntetőt követően, majd egy rövid oldali előre megfontolt és szándékosan elkövetett erős lövésnek köszönhetően, ami szerencsésen bement nekik.
Végeredmény 6 : 2, ide.
Ezt a ritka szép eredményt a következőknek köszönhetjük:
Kezdő: Edelényi D., – Takács M., Gillich M., Rőthy M., Halász B., – Szabó P., Siliga Á., Kasinszky I., Orosz J. B., – Devecser Zs., Balogh “2” B.
Cserék: Bene M., Steurer R., Zsemle V., Balogh B., Bagdi Cs., Borgulya I., Perepelica K.
Stáb: Borgulya István, Polgár Ferenc, Kerényi Máté
Ui(1)
A mérkőzés végen az Elnök úr is tapsolt, egy kicsit.
Ui(2)
Ebben az évezredben, I. oszt. bajnokin, egy mérkőzésen, az Ikarus BSE felnőtt, első csapata nem rúgott még 8 (nyolc) érvényes gólt.
Ritkafelajánlás: abban az esetben, ha ez a mostani bajnokságban megtörténik, vendégül látom a Csapatot, a Stábot, kísérőket egy méglegendásabban’ finom struccpörköltre. Ritka jó lesz, ígérem!
Ez a nap is elérte célját, hisz eltelt, ….úgy, erősen reménykedve, hogy a közeljövőben szavamon fog a Csapat.
Budapest, 2017. 10. 31. – Kedd –