Amatőr labdarúgó pályákon tömérdek mennyiségben találkozunk olyan ellenféllel, aki igen furcsa szabályismerettel rendelkezik, ráadásul ezt olyan vehemenciával magyarázza, hogy szinte már el is hisszük neki a rossz információt.A probléma gyökere úgy vélem, hogy a kommentátoroktól indul, akik rosszul informáltak/informálnak minket a szabályokról, amivel egy ország véleményét képesek eltorzítani adott szituációkról.

Személy szerint én is pontosan ezért iratkoztam be egy játékvezetői képzésre, hogy végre fény derüljön rá, hol vezettek félre az elmúlt pár évtizedben.

Jöjjön most 5+1 kérdés konkrét játékhelyzettel. Játékra fel!

1. Mi a helyes ítélet, ha egy szabálytalanság a tizenhatos vonalán kívül kezdődik, de belül fejeződik be (például a védő húzza a támadó mezét, aki csak a büntetőterületen belül esik el)?

A játékhelyzet: 2014, Bajnokok Ligája nyolcaddöntő, Manchester City – Barcelona

Martin Demichelis hátulról szabálytalankodik Messivel szemben a 16-os vonalán. Az első kontakt a vonalon kívül történik, ám a szabálytalanság folytatódik a boxon belül is.

Helyes ítélet volt a büntető?

 

2. Mi történik, ha a labda a bedobás után közvetlenül (más játékos érintése nélkül) áthalad a gólvonalon?

Különböztessünk meg két esetet: az ellenfél kapujába esik a gól vagy a sajátunkba. Elég faramuci mindkét helyzet, de milyen játékhelyzet következik ezeket követően? Egyáltalán érvényes valamelyik találat?

Utóbbira ékes példánk van 2002-ből… Az Aston Villa – Birmingham City mérkőzésről, ahol Mellberg a saját kapujába hajította a játékszert, a gólt pedig megadták. De helyes volt-e az ítélet? És mi lenne a helyzet a túloldalon?

Ehhez kapcsolódóan pedig lenne még egy bónusz kérdésem is.

Amennyiben a kapu irányába történik közvetlenül a bedobást és azt a védő játékos szándékosan kézzel “kivédi”, akkor mit kell ítélnie a játékvezetőnek és milyen színű lapot kell felmutatnia a szabálytalankodó játékosnak?

 

3. A nagy büntető újrarúgási mizéria…

Mi történik ha a rúgójátékos csapattársa lép be a büntetőterületen belülre az elrúgás előtt? És ha az ellenfél? Na és ha mindkettőből idő előtt közeledik valaki?

4. A szabadrúgást elvégző játékos újra labdába ér, mielőtt ezt bárki megtette volna, ráadásul mindezt a büntetőterületen belül. Mi következik? Büntetőrúgás vagy közvetett szabadrúgás?

A kérdést feltehetném úgy is, hogy ebben az esetben közvetett vagy közvetlen szabadrúgás következik a játéktér bármely más területén. Thiago Silvával történt meg ez egy Bajnokok Ligája mérkőzésen a Barcelona ellen, amit közvetlen szabadrúgás követett. De helyesen? És szükséges-e különbséget tenni a véletlen beleérés (például rárúgja a támaszkodó lábára vagy elcsúszik) között?

5. A szabadrúgások mindig is a labdarúgás legveszélyesebb elemei voltak, ritkán azonban visszafelé is elsülhet a dolog. Inkább alacsonyabb osztályban, de előfordulhat, hogy például egy kapuskirúgást annyira visszafúj a szél, hogy az a kapus saját hálójába hullik.

A játékvezető megadta a találatot, de jól döntött?

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

A válaszok:

1. A FIFA szabálykönyv szerint amennyiben a szabálytalanság a büntetőterületen kívül kezdődik, de azon belül ér véget, abban az esetben a játékvezetőnek büntetőrúgást kell ítélnie.

 

2. Amennyiben a labda a dobó játékos kapujába kerül közvetlenül, abban az esetben a játékvezetőnek szögletrúgást kell ítélnie az ellenfél javára. Ha az ellenfél csapat kapujába kerül ilyen módon a labda, akkor kirúgást végezhet el a védekező csapat. A fenti példában hibás módon érvényesítette a játékvezető a találatot.

Ha a kapuba tartó bedobást kézzel üti ki a védekező csapat egyik játékosa, akkor büntetőrúgás és sárgalapos figyelmeztetés jár a játékosnak, hiszen nem “érvényes” gólba tartó labdát akadályozott meg, a szabálytalnság ténye azonban vitatlatatlan így tizenegyes következhet.

 

3. Ha egy csapattárs lép be és a lövésből gól lesz, akkor a rúgást meg kell ismételni.

Ha egy csapattárs lép be és a lövésből nem lesz gól, akkor közvetett szabadrúgás jár a védekező csapatnak arról a helyről, ahol belépett a támadó játékos.

Ha a kapus csapattársa lép be és gól születik, akkor a találat érvényes.

Ha a kapus csapattársa lép be és nem születik gól, akkor meg kell ismételni a büntetőt.

Amennyiben mindkét csapatból belép valaki, akkor a büntetőt mindenképpen meg kell ismételtetni.

 

4. Talán hihetetlenül hangzik, de meg kell különböztetni vétlen labdaérintést és szándékos elrúgást. Amennyiben a rúgást végző játékos véletlenül ér újra labdába, abban az esetben közvetett szabadrúgás következhet az ellenfél csapatának.

Amennyiben azonban szándékosan (lásd Silva esete) ér bele újra a labdába, abban az esetben közvetlen szabadrúgás következhet, büntetőterületen belüli szabálytalanság esetén pedig tizenegyes. Egyetlen kivétel ezalól a kapus, aki ellen az utóbbi esetben is csak közvetett szabadrúgást lehet ítélni.

A hogyan lehet annyira okosan kijátszani ezt a szabályt, hogy még a játékvezető és partjelzője is teljesen meg legyen zavarva, arra tökéletes példa a Manchester United szögletvariációja a Chelsea ellen:

 

5. A rúgást követően ha a labda érintés nélkül a labdabirtokló csapat hálójába hullik, legyen akár közvetett, akár közvetlen a szabadrúgás, az ellenfél javára kell szögletrúgást ítélnie a játékvezetőnek. A fenti videóban tehát rosszul döntött a bíró.

Hány kérdésre tudtad pontosan a választ?

https://www.facebook.com/stayfootballish/